GURULÓ BIKÁK MOTOR-SPORT KLUB ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a „GURULÓ BIKÁK MOTOR-SPORT KLUB” Egyesületet.

A GURULÓ BIKÁK MOTOR-SPORT KLUB Egyesület 2008. május 1-i közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.

I.

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: GURULÓ BIKÁK MOTOR-SPORT KLUB Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 8131 Enying-Balatonbozsok, Gárdonyi Géza út 2/A.

3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

II.

Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja:

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

4. Az Egyesület céljai: Enying-Balatonbozsok lakosságának szabadidősport lehetőségeinek bővítése, fő célként kitűzve a motorsport helyi gyakorlásának feltételei megteremtését, oktató, ismeretterjesztő programok, bemutatók és versenyek szervezése.

5. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. (2004. évi I. törvény 17.§ (1) bekezdés b) pontja)

III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

A  tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Vezetőségének javaslata alapján – a Közgyűlés dönt.

Az Egyesület tagjának jogai:

-   szavazati joga van az egyesület közgyűlésén,

– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; kiskorú tag csak életkorának megfelelő tisztségre választható, ami szerint csak olyan pozíciót tölthet be, ami nem jár képviseleti, vagy bankszámla feletti rendelkezési feladatokkal,

– indítványt tehet a Közgyűlés és a Vezetőség napirendi pontjaira;

– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. A pártoló tag az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és önként felajánlott hozzájárulásával anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a  tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják.

4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

5. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával, a nem természetes személy tag megszűnésével,

– az Egyesület megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával.

6. A Vezetőség kizárja az Egyesület tagjai közül

–        azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

–        azt, akinek a kizárását a fegyelmi bizottság javasolja.

A Vezetőség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A vezetőségi tagokkal szemben a Fegyelmi Bizottság javasolhatja a Közgyűlésnek a kizárási eljárás megindítását.

A kizárási eljárásban érintett személynek joga van ahhoz, hogy védekezését írásban is előterjessze. A kizárás tárgyában hozott határozatban ki kell oktatni az érintett személyt a jogorvoslati lehetőségekről. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A kilépési szándékot a Vezetőséghez kell írásban bejelenteni.

7. A tagdíjat a Vezetőség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. Az egyesület alapításakor a közgyűlés a tagdíj mértékét évi 5.000 Forintban állapítja meg, amelynek megfizetése a tárgyév március 31. napjáig egyösszegben esedékes.

IV.

Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervei:

Közgyűlés,

Ellenőrző Bizottság,

Vezetőség,

Fegyelmi Bizottság

2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente kétszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, helyet amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, amely szerint az eredeti napirendi pontok tárgyában a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

3. A Közgyűlést össze kell hívni:

– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

– ha a Vezetőség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

– ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.

4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

–        az Alapszabály elfogadása és módosítása;

–        az Egyesület éves költségvetésének meghatározása, a 2004. évi I. törvény 17.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megtárgyalja éves pénzügyi tervét, illetve az előző évi éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló megtárgyalása,

– tisztségviselők megválasztása,

– tagdíj mértékének megállapítása;

– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

8. A Közgyűlés határozatait – a 9. pontban írtak kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

9. A jelenlévő tagok egyhangú szavazata szükséges:

– az Egyesület megalakulásának kimondásához, Alapszabály elfogadásához, módosításához;

– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;

– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

10. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

13. Vezetőség

A Vezetőség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. A Vezetőség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A Vezetőséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Vezetőség ülései nyilvánosak.

A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a Vezetőséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 vezetőségi tag jelen van. A Vezetőség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

14. Az 5 tagú Vezetőséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.

15. A Vezetőség feladata és hatásköre:

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

– személyzeti munka irányítása;

– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket a Vezetőség hatáskörébe von.

A Vezetőség határozatképes, ha tagjai közül legalább hárman jelen vannak. A Vezetőségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.

Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

16. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

– az Egyesület tevékenységének irányítása;

– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

– a Közgyűlés és a Vezetőség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– irányítja a Vezetőség munkáját;

– vezeti a Vezetőség üléseit;

– képviseli az Egyesületet;

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

– összehívja a Vezetőség üléseit;

– vezeti az ügyintéző apparátust;

– irányítja az Egyesület gazdálkodását;

– utalványozási jogot gyakorol;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat;

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

- az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog az elnököt az Ellenőrző Bizottság egy tagjával együttesen illeti meg.

V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról a Vezetőség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– egyéb bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

VI.

Ellenőrző Bizottság

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amelyet a közgyűlés választ meg 5 évi időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2.  Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

3. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

VII.

A Fegyelmi Bizottság

 A fegyelmi bizottság feladata annak eldöntése, hogy az egyesület tagsága által elfogadott alapszabály megsértése, az általános erkölcsi normák megsértése és az egyesülési jog szellemének megsértése miatt a vétséget elkövető taggal szemben kell-e, és ha igen akkor milyen formában kell szankciót alkalmazni.

A fegyelmi bizottság három tagból áll, akiket a közgyűlés 5 évre választ meg. A fegyelmi bizottság elnökét a tagok maguk közül választják meg.

A fegyelmi bizottság működésének rendjét a saját maga által megalkotott és a közgyűlés által jóváhagyott működési szabályzat állapítja meg.

VIII.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:

– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

– ha feloszlatják,

– ha más szervezettel egyesül,

– ha az Egyesület szétválik,

– ha megszűnését megállapítják.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve a Vezetőség jár el.

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.